Tegnap másfél kiló ragasztóval összeraktam a hatalmas terepmodellt, ma pedig egy Velence-i Biennáléra készülő pavilon makettjén dolgoztam délelőtt. Életemben először használtam habvágót, de nem nagyon kellett magyarázni elég faja eszköz.
Bérletet szerezni itt lenyűgözően komplikált dolog. Előtte kell csináltatni egy "BKV kártyát", ami mondjuk egy személyi igazolvány-lightnak felel meg. A bankban meg két különböző napon háromfélét mondtak, úgyhogy még mindig nem sikerült számlát nyitni.
A délutánom eléggé kaotikus lett, két lakásból nullába sikerült eljutnom. J-vel nem beszéltük túl a dolgokat, így aztán elkerültük egymást én meg nem nagyon írtam fel semmit, így aztán jól lekéstem mindkét találkát. Az elsőnél amúgy 4 hónapot kellene fizetnem 3 helyett, a másikkal meg sikerült sportugálul megbeszélni egy másik időpontot. Azért nem telt teljesen eredménytelenül az idő, mert legalább szereztem portugál számot. Akihez nem jutna el és érdekli az írjon egy emailt.
Ma este a magyar évfolyamtársammal fogok összefutni, jó lesz végre magyaroktól hallani, hogy mit és merre.
Nagyon megnyugtató volt úgy érkezni, hogy volt hova. Kicsit bonyolult a dolog mert csak egy kulcs van két emberre, meg hát úgy itt is lakom meg nem is - ez kicsit nyomasztó tud lenni... Egyébként J tényleg nagyon kedves mindenben próbál segíteni, ami nagyban megkönnyíti a dolgomat.
De jó, hogy újra írsz! :-)Örülök, hogy lassan beindul a liszaboni életed is. Drukkolok a mielőbbi ügyintézéshez.
VálaszTörlés