Tegnap voltam bent utoljára az IF2 órán, sokat haladtam a tervezéssel, azonban a tanár megkért, hogy Lisszabonból küldjek majd vissza egy videót, amiben bemutatom a terveket... Menedzsmentből is leadtam az utolsó házit, szerdán vizsgázom és azzal be van fejezve minden jelenléti teendő.
Nagy hír, hogy eddig abban a hitben éltem, hogy nem fogok tudni érintős rögbit játszani míg haza nem érek és nem lesz esélyem bekerülni a csapatba, de rájöttem hogy ez csak Segoviára igaz... Lisszabon viszont nem egy kis vidéki város és bizony vannak ott csapatok. Legalábbis egy hobbi-csapatot már találtam, így valamilyen formában biztos fogok tudni edzeni. Zsíír.
Zs szerdán érkezik, elmegyünk a Prado-ba, kirándulunk, megnézzük Segoviát és rákövetkező hétfőn együtt hagyjuk el ezt a gyönyörű várost. Madridból indul majd egy repülő keletre, s egy busz nyugatra... De hála az égnek ezúttal nem három, csak kétszer másfél hónapig nem találkozunk.
szombat, április 21
szerda, április 18
Az ingatlanhírdetéseknek nem barátja a google...
Jól berendezett szoba 7 Rivers. Kiváló hozzáférés: Metro (Zoo), sínek, SL, busz. Teljesen felszerelt konyha. Nagy erkély. Sok fény. Nagyon csendes. Tilos a dohányzás. A fogyasztás is. 966.130.328. terceira@netcabo.pt
"Városnegyed: Lady N a fatimai"
"Városnegyed: Lady N a fatimai"
Bezár a bazár
Mához két hétre már Lisszabonban leszek. LOL. Kicsit hihetetlen.
De addig még rengeteg dolog fog történni, tehát ne szaladjunk előre. A suliból ez a hét van még hátra(!), plusz jövőhét szerdán egy vizsga. Az építész tárgy órarendje elcsúszott így az utolsó két óráról lemaradok, de már le van beszélve, hogy neten beadhatom a terveket. Zs pedig jövő szerdán érkezik, s három hónap után öt napunk lesz együtt. Az ötödik nap végén ő hazarepül én pedig felülök a buszra és irány Portugália.
Visszatérve, közvetlenül a camino után sok szeretettel fogadtak a menedzsment olvasmányok és a további építészeti elemzések. Miután ezeket sikeresen letudtam, további összehasonlító elemzéssel töltöttem a szombatomat. Nagyon tetszik, hogy itt fokozatosan van vége a félévnek, a rengeteg (öt) tárgyból, amit felvettem nincs kettő amelyik ugyanakkor érne véget. Ez sokat segít abban, hogy igényesen tudja lezárni az ember mindegyiket. Persze ez nem elégséges feltétel...
Korábban említettem a Falugondnokok Egyesülete által kiírt Tanyák Értékei c. pályázatot, s nagyon izgatottan írtam, hogy na majd én is beküldök valamit. Most pénteken van a beadás és vasárnap délelőtt óta egy spanyolvizsgát kivéve nagyjából csak ezzel foglalkozom. Másfél nap alatt sikerült papírra vetni mindazt az ismeretet és mondanivalót, ami két éve gyűlik már, de eddig valahogy nem akart kijönni. Így hát most izgatottan írom, hogy igen sikerült, megírtam és tessék: olvassa akit érdekel. Azért nem félek feltenni eredményhirdetés előtt, mert nem anonim a pályázat, így feltételezem nem tesz különbséget.
Szóval már majdnem eltelt három hónap (még leírni is furcsa) és elkezdtem lezárni a dolgokat, befejezni a különböző projekteket, amik még folyamatban vannak, s elkezdtem készülődni Lisszabonra is. Egy itteni és egy otthoni évfolyamtárs is ott a városban van szakmai gyakorlaton, de más kapcsolatok is adódtak már. Köszönöm mégegyszer mindenkinek a segítséget!
De addig még rengeteg dolog fog történni, tehát ne szaladjunk előre. A suliból ez a hét van még hátra(!), plusz jövőhét szerdán egy vizsga. Az építész tárgy órarendje elcsúszott így az utolsó két óráról lemaradok, de már le van beszélve, hogy neten beadhatom a terveket. Zs pedig jövő szerdán érkezik, s három hónap után öt napunk lesz együtt. Az ötödik nap végén ő hazarepül én pedig felülök a buszra és irány Portugália.
Visszatérve, közvetlenül a camino után sok szeretettel fogadtak a menedzsment olvasmányok és a további építészeti elemzések. Miután ezeket sikeresen letudtam, további összehasonlító elemzéssel töltöttem a szombatomat. Nagyon tetszik, hogy itt fokozatosan van vége a félévnek, a rengeteg (öt) tárgyból, amit felvettem nincs kettő amelyik ugyanakkor érne véget. Ez sokat segít abban, hogy igényesen tudja lezárni az ember mindegyiket. Persze ez nem elégséges feltétel...
Korábban említettem a Falugondnokok Egyesülete által kiírt Tanyák Értékei c. pályázatot, s nagyon izgatottan írtam, hogy na majd én is beküldök valamit. Most pénteken van a beadás és vasárnap délelőtt óta egy spanyolvizsgát kivéve nagyjából csak ezzel foglalkozom. Másfél nap alatt sikerült papírra vetni mindazt az ismeretet és mondanivalót, ami két éve gyűlik már, de eddig valahogy nem akart kijönni. Így hát most izgatottan írom, hogy igen sikerült, megírtam és tessék: olvassa akit érdekel. Azért nem félek feltenni eredményhirdetés előtt, mert nem anonim a pályázat, így feltételezem nem tesz különbséget.
Szóval már majdnem eltelt három hónap (még leírni is furcsa) és elkezdtem lezárni a dolgokat, befejezni a különböző projekteket, amik még folyamatban vannak, s elkezdtem készülődni Lisszabonra is. Egy itteni és egy otthoni évfolyamtárs is ott a városban van szakmai gyakorlaton, de más kapcsolatok is adódtak már. Köszönöm mégegyszer mindenkinek a segítséget!
szerda, április 11
Üdv a klubban!
Zarándok lettem.Öt nap elég volt hozzá, hogy meglássam, megtanuljam, megszeressem.
Az első estémen este kilenckor toppantam be a szállásra. Recepció már nem volt, csak még éppen vacsorázó spanyolok. Egyből meleg étellel kínáltak - többet főztek mint, ami elfogyott. Itt volt, hogy azzal a két spanyol csapattal először találkoztam. Utána három napig együtt gyalogoltunk mindannyian, mindig egy szálláson aludtunk, s az idő multával egyre többször ettünk együtt. Leonból négyen hazamentek, mert végetért a szabadságuk, másik hárommal folytattam az utat. Végül mint írtam, nem volt szívem elválni tőlük és megváltoztattam az utitervemet. A térdem beleszokott a terhelésbe és nagyon jól jártam, hogy nem a saját terveimhez ragaszkodtam - így megismerkedtem egy másik útközben összeállt csapattal.
Astorgába érve már tíz főt számlált a csapat. S bennem már eldőlt, hogy Maria-José, Tana, Ángel, Katalina, Patrick, Victor, Juan, Elena és Matt részére jól bevált galuskás paradicsomlevest és ellenállhatatlan joghurtos sütit fogok csinálni búcsúajándékul.
A recepción Dóri fogadott (Dora=Isten ajándéka... ugye), majd meghívott ebédre, s egy jót beszélgettünk. Ő adott fűszereket a paradicsomleveshez, meg segített elrendezni, hogy használhassunk sütőt, ami csak a hospitalero konyhában volt.
A nagy csapat együtt vacsorázott, mindenki hozzátette a magáét. Ki kaját hozott, ki csinálta két kézzel, ki sört hozott (Matt vagy 6 félét : ) mások meg mosogattak. Mindezt Astorga várfalán lévő teraszán, spanyol naplementében.
Rengeteget beszélgettem az öt nap során, teljesen különböző emberekkel. Eleinte úgy terveztem, hogy majd útközben megállok több helyen az út szélén olvasgatni, énekelni de az első napok esői (és havai!) inkább a gyaloglást és a mihamarabbi melegedést részesítették előnyben. Így történt, hogy nem a tanyáról és a permakultúráról olvastam és gondolkoztam, mint a wwoof után szívesen tettem volna, hanem az emberek felé fordultam.
A wwoof-os hét nagyon szuper volt, szinte minden szempontból, de egy folyamatból kizökkentett, ez időre kivesztek a napjaimból a olvasmányok és a csöndek. Ebben az öt napban sikerült újra megtalálni azt a nyugalmat, amit a nagyböjtben kezdtem el keresni és kialakítani. Nagyszerű zárása volt a negyven napnak, s még jobb kezdés.
Az első estémen este kilenckor toppantam be a szállásra. Recepció már nem volt, csak még éppen vacsorázó spanyolok. Egyből meleg étellel kínáltak - többet főztek mint, ami elfogyott. Itt volt, hogy azzal a két spanyol csapattal először találkoztam. Utána három napig együtt gyalogoltunk mindannyian, mindig egy szálláson aludtunk, s az idő multával egyre többször ettünk együtt. Leonból négyen hazamentek, mert végetért a szabadságuk, másik hárommal folytattam az utat. Végül mint írtam, nem volt szívem elválni tőlük és megváltoztattam az utitervemet. A térdem beleszokott a terhelésbe és nagyon jól jártam, hogy nem a saját terveimhez ragaszkodtam - így megismerkedtem egy másik útközben összeállt csapattal.
Astorgába érve már tíz főt számlált a csapat. S bennem már eldőlt, hogy Maria-José, Tana, Ángel, Katalina, Patrick, Victor, Juan, Elena és Matt részére jól bevált galuskás paradicsomlevest és ellenállhatatlan joghurtos sütit fogok csinálni búcsúajándékul.
A recepción Dóri fogadott (Dora=Isten ajándéka... ugye), majd meghívott ebédre, s egy jót beszélgettünk. Ő adott fűszereket a paradicsomleveshez, meg segített elrendezni, hogy használhassunk sütőt, ami csak a hospitalero konyhában volt.
A nagy csapat együtt vacsorázott, mindenki hozzátette a magáét. Ki kaját hozott, ki csinálta két kézzel, ki sört hozott (Matt vagy 6 félét : ) mások meg mosogattak. Mindezt Astorga várfalán lévő teraszán, spanyol naplementében.
Rengeteget beszélgettem az öt nap során, teljesen különböző emberekkel. Eleinte úgy terveztem, hogy majd útközben megállok több helyen az út szélén olvasgatni, énekelni de az első napok esői (és havai!) inkább a gyaloglást és a mihamarabbi melegedést részesítették előnyben. Így történt, hogy nem a tanyáról és a permakultúráról olvastam és gondolkoztam, mint a wwoof után szívesen tettem volna, hanem az emberek felé fordultam.
A wwoof-os hét nagyon szuper volt, szinte minden szempontból, de egy folyamatból kizökkentett, ez időre kivesztek a napjaimból a olvasmányok és a csöndek. Ebben az öt napban sikerült újra megtalálni azt a nyugalmat, amit a nagyböjtben kezdtem el keresni és kialakítani. Nagyszerű zárása volt a negyven napnak, s még jobb kezdés.
péntek, április 6
Nagycsutortok, nagypentek
Az elso ket nap nagyon jol sikerult. Rendre 18 es 25 km-t jottem. Elso szallasra keson (9) erkeztem mert a buszom fel oras kesessel indult Segoviabol, igy lekestem a csatlakozast. De mar ott osszeismerkedtem egy csomo emberrel, koztuk osszesen het spanyollal, akik egy harmas es egy negyes csapatban csinaljak a caminot vagy annak egy szakaszat. Ma en kevesebbet terveztem jonni, de nem volt szivem megvalni toluk, mert holnap negyen Leonbol hazautaznak.
Azert jottek ok tovabb, mint amugy hogy Leonig holnapra mar csak 10 km maradjon, s igy legyen idonk korulnezni a varosban - mellesleg a Nagyszombati felvonulasokbol is biztos tobbet latunk igy (A-nak > vegulis nagy varosba erkezem szombatra =)
Tegnap kezdett esni (sot meg havazott is a nagy szelfuvasban, igy kisse faztunk...) a tobbiek elmondasa szerint az elmult ket hetben 20-25 fokok voltak es ragyogo napsutes. Segoviaban is leesett a ho, tobb helyen balesetek is voltak (a tvneni szerint...).
En nagyon elvezem eddig, ma sokat beszelgettem egy nemet pasival, aki 5odszorre csinalja a camino valamelyik utvonalat, meg elotte egy amerikai mehesz pasival, aki most erkezett Etiopiabol ahol mehesz-telepeket segitett elinditani. Az elejen nem mert gyalog nekivagni az egesz utnak, igy vett egy biciklit - amit a nap egy reszeben tol, hogy a tekeres es setalas egyensulyban legyen, meg amugy sem megy tul nagy tavokat. De talalkoztam mar olyan spanyolokkal is akik gyalog mennek napi 40-50 kmeket... Valjek egeszegukre =)
Nekem se nem sietos, se nem fontos a tavolsag, a cultural exchange jobban erdekel.
¡Hasta luego!
Azert jottek ok tovabb, mint amugy hogy Leonig holnapra mar csak 10 km maradjon, s igy legyen idonk korulnezni a varosban - mellesleg a Nagyszombati felvonulasokbol is biztos tobbet latunk igy (A-nak > vegulis nagy varosba erkezem szombatra =)
Tegnap kezdett esni (sot meg havazott is a nagy szelfuvasban, igy kisse faztunk...) a tobbiek elmondasa szerint az elmult ket hetben 20-25 fokok voltak es ragyogo napsutes. Segoviaban is leesett a ho, tobb helyen balesetek is voltak (a tvneni szerint...).
En nagyon elvezem eddig, ma sokat beszelgettem egy nemet pasival, aki 5odszorre csinalja a camino valamelyik utvonalat, meg elotte egy amerikai mehesz pasival, aki most erkezett Etiopiabol ahol mehesz-telepeket segitett elinditani. Az elejen nem mert gyalog nekivagni az egesz utnak, igy vett egy biciklit - amit a nap egy reszeben tol, hogy a tekeres es setalas egyensulyban legyen, meg amugy sem megy tul nagy tavokat. De talalkoztam mar olyan spanyolokkal is akik gyalog mennek napi 40-50 kmeket... Valjek egeszegukre =)
Nekem se nem sietos, se nem fontos a tavolsag, a cultural exchange jobban erdekel.
¡Hasta luego!
szerda, április 4
Indulok
Végül az eredeti tervhez képest csak ma közelítem meg az alapbázist. Az időjárás kedvező, sem erős nap, sem erős szél nincs, gyakori de kis mennyiségű csapadék várható. Minden felszerelés kipróbálva, bepakolva. Bakancs a lábon, első akadályként a busz magas padlóját kell meghódítani - reméljük menni fog. Még jelentkezem. Kedden napközben 14 km vár rám, utána estére itthon vagyok. Boldog Húsvétot mindenkinek!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)