spanyol vidék revisited

Rájöttem, hogy hogyan fogok olcsón és hatékonyan megismerkedni a spanyol vidéki élettel és mezőgazdasággal.

Ma beugrott, hogy két évvel ezelőtt keresgéltem nyári program után, hogy a tanyához szerezzek vmi tapasztalatot, s ekkor rátaláltam a WWOOF-ra. Ami egy olyan mozgalom, ami a vendégszerető organikus farm-gazdákat gyűjti egybe és teszi lehetővé, hogy a lelkes laikusok besegítsenek nekik a munkában. Alapvetően úgy működik, hogy naponta segítesz 4-6 órát a munkában, a gazda pedig ad szállást és napi három étkezést, sőt van aki annyira jófej, hogy még zsebpénzt is ad a környék beutazására.

Ennek függvényében, lehet hogy át fog alakulni a kirándulós téma, mert igazából ez nagyon szuper lenne ha találnék itt a megyében!

Khm.. már meg is néztem. Három van, a legrövidebb tartózkodási idő 7, 8 illetve 15 nap. Hm... zarándokszállásnak nem éppen ideális : ) Egyébként arra gondoltam, hogy ha van olyan ami a camino mentén van, akkor elmennék oda néhány napra dolgozni, aztán talán nagyhéten megengedik, hogy ott aludjak egyet.

vihar előtt...

Talán azért is nem olvashattatok semmit egy hete, mert nagy változás előtt álltam a hétvégén.

A portugál építészpáros - akik a hónap elején tarottak itt egy alkotóhetet - fogadta az egyik lányt a csapatból, s júniusig vagy júliusig ott lesz náluk gyakorlaton. Erre én is bátorkodtam megkérdezni s felhívtam őket.

Tegnap azt mondták, hogy szabad a pálya: akkor megyek, amikor nekem megfelel. Így most némileg visszatért az eredeti terv, miszerint júliusban térek majd haza. Itt a suli április végén befejeződik, s május-június-július hónapokat valószínűleg Lisszabon környékén fogom tölteni, ha megadják az ösztöndíjat. Szerencsére a szakmai gyakorlatnál nincs nagy konkurencia, s folyamatos a pályázás így jó eséllyel indul mindenki, akinek van hova mennie.

Annak ellenére, hogy azt hittem majd az itteni egyetem szervez nekem gyakorlatot, a félév elején elhajtottak, hogy ez cserediákokra nem vonatkozik. Végeredményben azért majdnem nem lett igazuk. Mindenesetre amikor Segoviába érkeztem a legkevésbé sem számítottam rá, hogy egy ilyen találkozásnak lesz a helyszíne.

spanyol, spanyol, spanyol

Megjött a másik lakótársam. Na végre. Három hétig maradt távol a kettő helyett, mert tüdőgyulladása volt. Letette a cigit, mert egyébként asztmás is... Örülök, hogy meggyógyult s annak is hogy visszatért. A másik lakótársammal ellentétben B nagyon beszédes, első nap másfél órát beszélgettünk.

A hétvégén sok új embert ismertem meg. A másik egyetem erasmus diákjaival mentem el bulizni, ők is vannak vagy tizen. Egy némettel és egy franciával gyakoroltam a spanyolt. Vasárnap éjjel pedig elmentem megnézni az oszkár díjátadót a koreai sráchoz, aki három spanyollal lakik együtt. Velük ismét tudtam beszélgetni, olyan jól köszöntem hogy teljesen meglepődtek, amikor a második kérdésnél kiderült hogy nem vagyok spanyol. Ha valakinek van tippje, hogy miért néz mindenki spanyolnak az kérem írja meg!

Megtartottam az első előadásomat spanyolul. Egy belga srác kérdezte az egyik spanyolórán, hogy mit érdemes megnézni Budapesten, mert 5.-én mennek a haverjával. Így hát összeraktam egy rövid előadást, tele képekkel. A szokásos dolgokat, meg egy kis extrát is (art-cafék, parti helyek, műsorújság, kilátók stb). Rátaláltam a Budapest Explorer oldalra, ami nagyon hasznosnak tűnik, még otthoni szemmel is. Májusban még az egyik szingapúri fiú is ellátogat Budapestre, így végül az előadás után még egy térképet is összeraktam nekik, amin bejelöltem a bemutatott helyeket. Innentől már a ti dolgotok lesz, hogy milyen kép alakul ki bennük a magyarokról ;)

Rövid hírek, archív

miércoles, 22 de febrero

• Ma volt egy hónapja, hogy megérkeztem.
• A menedzsment tanár óráit egyre jobban élvezem.
• Visszakaptam a googlöshozzáféréseimet.

Elhatározások

Mozgás, túrák, zarándoklat, csönd, ima.

Az eredeti kétnapi futások helyett elképzelhető, hogy napira váltok. Tegnap a kom.készségek órán az egyik csoportomban lévő lánnyal váltottam pár szót. Mondta, hogy amíg itt lakott Segoviában, addig minden nap futott hat kilómétert. Hánykor? Reggel hattól hétig. Öh. Már kezdtem felvenni a sztereotíp későn-kelést, ami talán mégsem annyira jellemző... na de majd utána járok.

Mielőtt kijöttem volna, már tervezgettem hogy majd jól bejárom a környéki falvakat, felkutatom a helyi tanyákat. A turistáknak készült kiadványok között van vidéki turizmusos példány is - ebben rengeteg kúria, hotel meg kulcsos ház található, amik a helyszín miatt vidékiek. A túrázós példány már egy fokkal közelebb van ahhoz amit kerestem, 7-8 túraleírás van benne szerte a régióból. Ami a leginkább felkeltette az érdeklődésemet az a Santiagóba tartó El Camino Madridból induló verziója.

Korábban gondoltam erre, de most úgy döntöttem hogy tényleg zarándokolni fogok nagyhéten. Hogy honnan hova és milyen célból az még nem tiszta, de a lényeg, hogy úton legyek. A legjobb az lenne, ha néhány napot el tudnék tölteni a hagyományos francia útvonalon, az ország északabbi régiójában. Viszont azt is jó gondolatnak tartom, hogy ne busszal kezdjem az zarándoklatot. Élvezném ha az ajtóból indulna az út...

Február huszonkettedike Hamvazószerda van, elkezdődött a nagyböjt. Egy hónappal ezelőtt érkeztem. Ez idő alatt sokat formálódtam, bár kit hagyna érintetlenül egy idegen környezet meg a korábbi élet hiánya. Jó hatással van a drasztikusan csökkentett egyetemi nyomás - megtanulok nem stresszelni, talán az időmet is jobban beosztom. Mindenesetre egyensúly van születőben, ma nagyszerűen elkerültem minden kapkodást és stresszt amit egy-egy hétköznapi döntéshozatalnál megélek. Sikerült megtalálni azokat a pillanatokat, amikor csöndbe kell burkolóznom. Nagyon szépek.

Ennek is a hatása, hogy az idei nagyböjtben többet szeretnék imádkozni, rendesen a hagyományos tized meg füzér formával is. Az elmúlt egy hónap élményei valahogyan megtöltötték az üresnek vagy jobb esetben fakónak tűnő szavakat. Megtisztelő.

Malőr

Khm... köszönjük a türelmet, a technikai szünetet az okozta, hogy félreértésünk akadt a Google Corporation-nel a koromat illetően. Minden szolgáltatást megvontak tőlem, amíg a beküldött elektronikus személyi igazolvány másolatból hitelt érdemlően ki nem böngészték a valós adatot. Dícséretükre legyen mondva, hogy a 3-5 napos keretbe éppen csak beléptünk.

Rövid hírek, archív

sábado, 18 de febrero

• itthon töltöttem a napot, kiegészítettem aműelemzést a tegnapi megjegyzések alapján
• főzés és mosogatás, mosás és felmosás, portörlés és -szívás
• sorozat dömping - felicity & dollhouse - második évadok

Rövid hírek, archív

viernes, 17 de febrero

• 1. klasszikus erasmus élményem: hajnali 3-kor jöttem haza, fél tíztől fél tizenegyig összeraktam egy10 perces előadást, ezzel másfél órát késtem az I&F óráról
• Eszméletlenül jó idő volt tegnap, a napon pulcsibankellett lenni.
• Ennek örömére ismét elmentem futni, ezúttal majdnem két órát voltam távol.

Lóti-futi

A tegnapi remek időjárás nem hagyott itthon nyugodni, így újra tapinacit húztam és kiléptem.

Ezúttal az egyik turista útvonalon futottam, amit a helyi infopont egyik füzetében találtam. Az útvonal neve "La Segovia más natural", amit talán egy "természetközelibb Segovia-ként" lehet fordítani. Papíron 10 km hoszsú az útvonal, amit én bejártam arra a barátom google 12,5 km-et mondott. Akit érdekel az útvonal annak szíves figyelmébe ajánlom az "Erre jártam" térkép-et (a blog jobb oldalán állandó jelleggel megtalálható a link).

Szándékosan nem vittem fényképezőt, pedig lett volna mit fotózni. Festői a város és a környezet is. Dél felé húzódik a Sierra de Guadalajara, annak a túloldalán van Madrid. Jelenleg a csúcsok többségét hó borítja és olyan tiszta volt tegnap az idő, hogy simán el lehetett odáig látni. Biztos, hogy lesz még ilyen szép idő, úgyhogy majd csinálok képeket, mert ezt nem leírni kell, csak gondoltam megemlítem.

Oh, majd elfelejtettem. A Camino-s ügy is halad, megint bementem az infopontba és adtak két Caminos nyomtatványt, hogy Madridból indulva merre kell menni, hány kilómétert és kit kell hívni szállásügyben. Meg beszereztem egy 'Vidéki Turizmus' füzetet is, abban pedig kulcsosházak armadája található, amennyire eddig láttam.

csütörtök, 16.-a

Ehhez csak annyit akartam hozzáfűzni, ha már ülepített összefoglaló nem készült róla, hogy remek spanyolóránk volt.

Egy vitát rendeztünk -beszédgyakorlás okán- s az előzőleg feldobott 10 téma után egy 11.-et hozott a tanár. Az euthanázia kérdéséhez kellett egy-egy csapatban pro és kontra érveket halmozni. Húsz perces felkészülési idő volt, ami alatt mindkét csapat szorgosan bújta az internetet. Mindenki nagyon élvezte a dolgot, a téma komolysága néha kihozta az indulatokat az emberekből, így aztán nagyon jó beszélgetés alakult ki. Szerintem mindenki sokkal többet beszélt, mint egy normál órán így többet tanultunk, mint amúgy. A végén a tanár elmondta mindkét csapat hibáit. Nagyon elégedett volt az érvek minőségével is, meg a nyelvtannal is viszonylag. A konklúzió az volt, hogy ha nem hadarunk, akkor szinte hibátlanul tudunk kommunikálni.

Már régebb óta szerettem volna befejezni a spanyol könyveim feladatait, ugyanis elhoztam magammal az otthoni nyelvtankönyvet meg munkafüzeteket is. Aznap elég nagy hasznát vettem, elkezdtem rendszerezni kicsit a nyelvtani tudást és sokat segített. Eddig három könyvet nem nyitottam ki mióta itt vagyok: 'Coaching Touch', 'Vályogházak', '12 kőmíves'.

Rövid hírek, archív

miércoles, 15 de febrero

• Nagyon készültem a mai menedzsment órára, deelmaradt.
• Így végül a költségeimet vittem gépre. Tanulságos volt...
• Futva mentem a röpipályához, így jól el is tévedtem... Egyre jobban megismerem a várost!

Rövid hírek, archív

martes, 14 de febrero

• Nagyon jó logisztoris csapatépítő feladatot csináltunk a Hab. Pers. órán.
• Elmentem futni, megnéztem az átalakítandó silót egy dombtetőről.
• Minden családtagommal beszéltem tegnap, szuper volt!

15., szerda

Ma elfelejtettem, hogy nem lesz órám így nagyban készültem rá. Végül helyette kinyomtattam a péntekre való műelemzésemet, meg bementem az turisták infóközpontjába hogy a környéki gyalogutakról érdeklődjek. Hozzámvágtak négyféle elég igényesen összeállított füzetkét, mindegyikben különböző útvonalak vannak leírva. Térképpel, terepmetszettel, képekkel és leírással. Elég lenyűgöző volt. Lehet hogy indítok egy kirándulós klubot. (t.i. itt mindenki mindenfélét kezdeményez, szakkörök klubok ilyesmik. hát elvégre vállalkozási iskola... :)

Ma este lesz a második nemzetközi vacsora, cserediák társaim szervezésében. Fenséges paradicsomlevest főztem galuskával és sütöttem joghurthos csokidarabkás sütit is, ha már a múltkori alkalmon beígértem. Most vettem ki a sütőből, úgyhogy rohanok mert még kiszárad (kissé vékonyka lett :)

Hétfő, kedd

Hétfőn délelőtt nagy buzgalommal írtam meg a második I&F házifeladatot. Még a pénteki alkalmon megkérdeztem az egyik srácot J-t, hogy neki sikerült-e mindent befejeznie. 'Hát igen'. 'És mennyit aludtál?' 'Kilenc órát - mondta mosolyogva - utálok bármit is az utolsó pillanatra hagyni...' 'Jó neked -mondom- én négy év alatt nem tanultam meg ezt a leckét....' Gondoltam most épp itt az ideje. Nagyon boldoggá tett, hogy már hétfőn kész voltam vele.

Másik hétfői történés a főzés volt, ahogy kedves testvérem megjegyezte egész konyhatündér lettem. Tulajdonképpen nagyon élvezem, egyfajta szertartássá vált, mert mindent nagyon körültekintően elmosok magam előtt és után is és az egész főzés eléggé kikapcsol. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy általában beviszem a konyhába a laptopot és nézek vmi sorozatot vagy filmet. Ezúttal néhány rész Felicity-t néztem. (egyetemista lányról szóló régebbi sorozat, már említett kedves testvér nézte volt régebben)

Tegnap pedig három nagy történés is volt. Az első a kommunikációs készségek órán volt, ahol most a csapatmunkáról kezdtünk el tanulni. Bevezetésnek csináltunk egy feladatot, ahol mindkét csapatnak egy régi csata helyét, évszámát és dátumát kellett kitalálnia. Egy-egy csapatban hatan voltunk és 33 lap állt rendelkezésünkre. Mindegyik lapon egy információmorzsa (vagy kettő) minthogy: "Oslóból június 15.-én 15 hajó indult el" "A 4,7,9,10 és 11-es hajók 7 nappal az indulás után érkeztek meg a csata helyszínére." "A 8-as és 3-as hajók a 13-as hajó megérkezése előtt 2 nappal már a csata helyszínén voltak." "Minden hajón 40 fegyver nélküli harcos volt, kivéve a 13-as számú hajón" "A 13-as hajón volt az összes fegyver és 3 harcos" ... stb. Mindenki nagyon élvezte és végeredményben gyorsabbak voltunk a világátlagnál (bár a dátumra volt két rossz tippünk) ami 28 perc. A világrekord 8 perc... de ők anyanyelviek voltak (mert a kártyák szövege angolul volt, így a spanyolok kicsit hátrányban voltak)

A második, hogy elmentem futni először mióta itt vagyok. Nagyon király volt, bár kaptam jeges havat is az arcomba, de volt napsütés is. Jól esett a mozgás, közben támadt egy ötletem, hogy mit csinálhatnék a húsvéti szünetben. Ugyanis itt már mindenki tudja, hogy mit fog csinálni az összes szünetben. A franciák portugáliába mennek egy hétre, mert vannak ott évfolyamtársaik erasmuson, a koreai gyerek is portugáliába megy aztán majd dél-spanyolországba. A szingapúri fiú pedig francia-körútra megy, ha már átjött a világ másik felére. Hm... az én tervem kicsit szerényebb, arra gondoltam, hogy felmehetnék a Camino-hoz és megcsinálhatnék egy szakaszt. Leon és Astorga állítólag nagyon szép, s akkortájt már lesznek zarándokok is az úton.

Rövid hírek, archív

lunes, 13 de febrero

• Megcsináltam a műelemzést az I&F II tárgyhoz.
• Csodásat főzőcskéztem. Mai menü: paradicsomleves galuskával és yoghurtos csirke krumplipürével. Hmm...
• Az feladatok időbecslése folyamatos és javuló tendenciát mutat!

Rövid hírek, archív

domingo, 12 de febrero

• Ma esedékes a második ruhamosás idekint.
• Ma átnéztem a spanyoligeidőket. Gyakorlásképpen lehet, hogy az angol beadandóimat lefordítom majd spanyolra is.
• Befejeztem a Hagyaték-ot. Nagyon hálás vagyok, hogy a kezembe került ez a könyv. Köszönöm!

Rövid hírek, archív

sábado, 11 de febrero

• Ma Ávila-ba tettünk látogatást, gyönyörű időnk volt, a város ennek ellenére elég kihalt volt.
• A város látványosságainak hatására elkezdtem skiccelni a Márktól -évekkel ezelőtt- kapott keménykötésű füzetbe.

Képek

Átalakítottam a Képek oldalt és feltöltöttem jópár újat.

Van egy-kettő a városról, van egész sok a lakásról!

A 'Louvre, Abu Dhabi experience'

Pénteken volt annak az előadássorozatnak az utolsó felvonása, aminek a keretében a Manuel is előadott a múlt héten. Hala Wardé (a sztárépítész Jean Nouvel (lsd párizsi Arab Világ Intézet, barcelonai Torre Agbar stb) partnere) mutatta be az Abu Dhabi-ban épülő legújabb monumentális, szuper high-tech projektet.

Gondolom bennetek is megfogalmazódott már a kérdés, hogy egy ilyen Isten háta mögötti egyetem hogy jön ahhoz, hogy ilyen vendégeket fogad. A válasz egyszerű: az egyetem vezetőségéhez tartozik Martha Thorne, aki az építészvilág legnagyobb elismeréseként számon tartott Pritzker díj zsűrijének tagja, immár 6 éve. Hogy ez kinek mit mond az most lényegtelen, ebből annyi a fontos, hogy nagyon sok kapcsolata van a néninek és ennek örömére egy elég híres építészeket felsorakoztató konferencia-sorozatot szervezett. Ennek az utolsó két előadására pottyantam be és tulajdonképpen az ő közreműködése nélkül nem találkoztam volna az Aires Mateus testvérekkel.

A projektről meg röviden annyit, hogy Abu Dhabi vezetői a várost egy igen nagyszabású bővítéssel szeretnék megtoldani. Ennek egyik része egy olyan vonzerejű kultúrális negyed, ami világszerte ismert lesz. (surprise-surprise...) Az arabok ezt úgy képzelték el, hogy meghívnak 4 világhírű sztárépítészt és terveztetnek velük egy-egy múzeumot, amik majd egy tengerparti sétány mentén virítanak egymás mellett... Khm, na igen. Így hát meghívták Frank Gehry-t, a bilbao-i Guggenheim Múzeum amerikai tervezőjét, Zaha Hadid-ot, a 'fluid space' iraki születésű 'mesterét', Tadao Ando-t, mint japán sztárépítészt és Jean Nouvel-t, mint az európai kultúra képviselőjét. A válság állapota miatt jelenleg mindegyik projekt stoppolva van, kivéve Nouvel-ék múzeumát, aminek felépítésére és művekkel való megtöltésére egyébként kormány-közi megegyezés született.

Az előadás során erősen hangsúlyozta, hogy a terv fő attrakciója -a kupola- milyen sokrétűen reagál a helyi adottságokra, mind földrajzi, meteorológiai mind kultúrális értelemben. Az egész tervnek a high-tech jellege erősen ingerelte az én huszonegyedikszázadiklíma-ésvilágválságbanhivőgeneráció-s lelkiismeretemet, így a kérdések közt én is feltettem a magamét, hogy a felhasznált anyagok terén hogyan reagál az épület a környezetre. Válasz: sehogyan. Indoklás: ugyanis mi nem reprodukálni akarjuk az arab építészetet, hanem újraértelmezve a világ elé tárni, korunk eszközeivel, a lehető legjobb minőségű anyagokkal és technológiával.

Az előadás során jegyzeteltem egy keveset, aki elolvassa, az bepillantást nyerhet Jean Nouvel et Ateliérs legmélyebb titkaiba...

Gondolat és Forma [1]

Megvolt az első bemutatásom. Egyelőre még csak az elemzésnél tartunk, külön kell az épületet és a kiosztott művet. Most péntekre az előbbit kellett elkészíteni, a már javított verziót itt megnézhetitek. Gyakorlatilag abból állt a feladat, hogy kaptunk egy típustervet, ami a mi silónknak is az alapja, ámde a történeti környezet miatt a mi silónk ki lett csicsázva, meg egyébként is meg lett toldva még egy épületrésszel. A típustervet átrajzolva kellett a jelenlegi állapotot dokumentálni és megjegyzésekkel ellátni, főleg a szerkezetre vonatkozóan. Azt is meg kellett mondani, hogy kb milyen változtatásokat kell eszközölni ahhoz, hogy múzeum lehessen ebből a tárolóból. A többiek tablói elég vegyesek voltak, mintha kimaradt volna náluk a grafikai korrektúra, bár valóban nem sok idő volt rá, hiszen ez nekik még csak a második félévük.

Egyre jobban tetszik a feladat, a bemutatás után kialakult rövid párbeszéd során megszállt az ihlet és hirtelen izgalmasnak találtam a feladatot. Ugyanis abban kezdtem el gondolkodni, hogy hogyan tudnám legjobban felhasználni a meglévő állapotot az új funkció számára. Ebből a gondolatból született egy olyan mondat, hogy a homlokzatoknak ezt a borzasztó zártságát lehet hogy megtartanám, így továbbra is tároló maradna, csak immár nem magvakat tárolnának benne. (a feladat elnevezése egyébként 'the container')

Rövid hírek, archív

péntek, február 10

• Ma másfél órás késéssel mentem be, csak addigra lettem készen a CAD rajzokkal, meg a makettel
• A késés oka: a tegnapi vacsora nagyon jól sikerült, a másik meg hogy nem voltam hajlandó éjszakázni. (bár így is csak 3 órát aludtam...)
• Mai elhatározás: ebben a félévben megtanulomrendesen megbecsülniegy-egy tevékenység, feladat időigényét.

Rövid hírek, archív

február 9, csütörtök

• Ma egész nap a silót rajzolok itthon, sajnos még nincs vége...
• 9-re egy cserediák vacsorát szerveztek a többiek, viszem a tegnap készült paprikás krumplit ;)

Múzeum marathon - mivan?!

Tegnap a Gondolat és Forma II kurzus hallgatóival és tanárával elmentünk megnézni a Reina Sofia-t, a Caixa Forum-ot és a Matadero-t. Mindezt délután négy és fél óra alatt.

A Reina Sofia a spanyol Nemzeti Múzeum, aminek 2005-ben nyílt meg a bővítése. Brutális nagy épületegyüttes, hihetetlen mennyiségű anyaggal. Van Dalí, Picasso, Miro de van Richard Serra meg Donald Judd is. Ehhez képest nagyjából egy másfél órát töltöttünk bent, mert végigrohantunk az egészen, keresvén azokat a műveket, amik ki vannak osztva a silós feladathoz.... Szép volt, haszontalan és fárasztó.

Következőnek a Matadero-t néztük meg, ami régen a vágóhíd volt. Ez sok-sok épületből áll, az egyik mozinak van kialakítva, a másik színháznak, a harmadik ideiglenes kiállítási csarnok, a harmadik meg söröző. Ja a negyedik meg tanuló terem és könyvtár. Elég sokféle, de szép lassan az összes épületet átalakítják valami új funkcióhoz.

A Caixa (ejtsd kaisa) Forum pedig egy Herzog & de Meuron által tervezett művészeti galéria, ahol egy régi trafó házat bővitettek ki, felfelé. Ja és kivették az alsó szintet...

Hogy érthető legyen, hogy ezt miért is rohantuk végig: a múzeumot a féléves feladatban szereplő művek miatt kerestük fel, hogy néhányat élőben is láthassunk, a másik két helyet pedig azért, mert egy régi épülethez való hozzányúlásnak két teljesen ellentétes példája. Az egyik esetben a régi épületet teszik meg főszereplővé, a régiségét és szépségét hangsúlyozva, (itt az építész akkor dolgozott jól, ha a munkája "észrevétlen" maradt), a másik esetben pedig egy teljesen új szimbólumot hoznak létre, ahol az módosítás teljesen elnyomja a meglévő épületet, itt az építész tehetsége kap főszerepet.

Rövid hírek, archív

február 7, kedd

• Ma volt az első spanyol nyelvű órám, Habilidades Personales.
• Tegnap este lementem az itteni plébániára ahol kiderült, hogyhavonta egyszer van egyetemistáknak katekézis.
• Ma este végre sikerül kimenni a többi cserediákkal együtt. Az előző találkozóról a workshop miatt maradtam le.

Rövid hírek, archív

február 6, hétfő

• Ma leadtam az első házit. Egy minimalista szobrászokról szólócikket kellett összegezni.
• Tegnap megérkezett Patri. Csak néhány mondatot beszéltünkeddig, mert ő még vizsgákra tanul és nem gyakran mutatkozik.
• Ma vettem egy hedszetet, meg egy 4GB-os pendrájvot.

Calle Jardín Botánico, 21., 2°G, 40002, Segovia, España

Ilyen címzése kell legyen minden postai küldeménynek, ami a következő három hónapban hozzám érkezik. Pénteken kifizettem az első havi lakbért.

Két spanyol lány lakik még itt, az egyik másodéves (Patri) a másik ötödéves (Berta) újságíró (vagy marketing?) hallgató a segoviai egyetemen. A srác, aki előttem itt lakott most szerzett állást Madridban, ezért költözött el. Bertával és Patrival kedd este és szerda reggel találkoztam. Berta szerdán hazautazott Galíciába két hétre, mert aznap befejezte a vizsgáit. (úgy tűnik a normál egyetemeken itt is normál időben vannak a féléves időszakok.) Patrinak szerdán volt egy beadandó munkája, ami miatt keddről szerdára virradóan le sem feküdt.

Szerda este Patrival nem futottam össze, gondoltam hamar lefeküdt, hogy kipihenje a számomra sem ismeretlen fáradalmakat... De aztán csütörtökön reggel és este, sőt még péntek reggel is elkerültük egymást. Egy szó mint száz, szerda reggel óta nem láttam egyikőjüket sem. Pilartól (a tulaj, aki egyébként hétköznapokon valamiféle korrepetálást tart olyan elsős forma gyerekeknek) megtudtam, hogy Patri hétvégenként hazajár egy környékbeli faluba.

Hát a lakótársak hiányában bár magányosabb vagyok, de kitisztult a levegő... A szobámat első nap kiszellőztettem, azóta innen a nappaliból is távozott a dohány illat. Csütörtökön bevásároltam, pénteken főztem és ruhákat mostam, ma pedig takarítottam. A lakás nagyon tetszik, jól felszerelt és a szoba sem túl kicsi. Kezdem otthon érezni magam.

Miután már párszor végigsétáltam a recsegő padlón, nyilvánvalóvá vált, hogy a tisztaságról alkotott fogalmaink nem feltétlenül egyeznek az itteniekkel. (nem a parketta recsegett, (ugyanis többnyire parafamintás pvc padló van) hanem a kosz) Így aztán ma csaptam egy nagy porszívózást.

A workshop meg más ügyek miatt csak ma volt alkalmam kipakolni a cuccaimat és berendezkedni véglegesen a szobámban. Mindennek találtam helyet, nagyjából háromszor annyi cuccot el tudnék helyezni a szekrényekben, mint amim van. (a naptárat már a második napon kitettem)

Az első napokban kicsit beijedtem a füsttől, hogy nem fogom bírni ezért bementem Ivan-hoz, hogy a biztonság kedvéért keressünk alternatívákat. Elmentem megnézni egy lakást 5 percre innen, ahol egy nyugdíj előtt nő lakik egyedül. Felső közép réteghez tudnám elhelyezni. A gyerekei Panamában és Chile-ben élnek és mint kiderült a bemutatkozásból a férje másfél hónappal ezelőtt halt meg rákban. Gyakran utazik, nem ritka, hogy 2 hétre lelép mondjuk Párizsba. Gyakorlatilag az anyagi biztonság miatt szeretné, ha valaki beköltözne, de gondolom most a társaság sem esne rosszul neki. A lakás maga szintén nagyon szuper, sokkal újabbnak nézett ki mint amiben éppen lakom, de azt hiszem a kéthetinél nagyobb gyakorisággal szeretném magam kiszolgáltatni a kényszerű spanyol kommunikációnak. Meg végülis erasmuson vagyok, ami szintén közrejátszott abban, hogy velem nagyjából egykorú lakótársakat keressek.

(tantárgy) Változások

Csütörtökön kaptam egy email-t, hogy menjek be Nicky-hez, mert az egyik tanszék kérte, hogy bogozzuk ki az órarendi ütközéseket, mert nem lesz az úgy jó.

Így hát pénteken beugrottam Nicky-hez. Kiderült, hogy a menedzsment óráról nem kéne hiányozni oly sokat, mint ahogy terveztem. Egy reggeli beszélgetés a francia cserediákokkal, Nicky-vel való konzultáció, három tanszék meglátogatása és egy brit alkotmányjog tanárral, magyarul folytatott beszélgetés után végül leadtam az Economic Environment tárgyat, az IE Expression helyett átjelenkeztem a spanyol megfelelőjére. Így a korábbi 28 kredit helyett hirtelen 19 kreditem lett, mivel a Habilidades Personales csupán 3 kredit - hiszen spanyolul van, így a helyieknek kevésbé kell megerőltetni magukat... Mivel az Erasmus félév egyik feltétele, hogy legalább 21 kerditet teljesítsen az ember, gyorsan kellett találnom valami másik tárgyat, ami kitölti ezt a hézagot.

Végül egy elsős építész tárgyra böktem rá, Idea & Form II címmel. A tantárgy leírásból kiderült, hogy az előző féléves I-es tárgy arról szólt, hogy az építész palánták létező épületek alapján próbálják visszafejteni az építészeti koncepciót, illetve hogy annak elérésére milyen eszközöket használt a tervező. A II félév pedig a koncepcióalkotás és kifejtés ideje. A hangsúly ezúttal az I-ben megismert eszközök gyakorlatba ültetésén lesz. A féléves feladatról az Egyetem oldalon írtam.

Ez a hét, a többszöri éjszakázással és erőltetett tempóval, az órarendi ütközések és a workshop miatti hiányzások kommunikálásával és a tantárgyváltozásokkal kissé zaklatott volt. Főleg, úgy volt nehéz mindezt teljesíteni, hogy ez a második hetem itt és kedden cibáltam át a fél városon 28kg-os bőröndömet 9kg hátizsákkal a hátamon. Az állandó lakhely hiánya, a még kialakulatlan baráti kapcsolatok és a méginkább bizonytalan lakótársi viszonyok megingatták egy kicsit a lelki egyensúlyomat.

A pénteki főzőcskézés, a lakbér kifizetése, a berendezkedés és takarítás azonban erős lendületet adtak. Szeretném megköszönni a PöFH-öknek, mert nekik is részük volt ebben a lendítésben. (már négyszer aludtam a szép kis huzatommal!)

Történelmi időszak

Így tudom jellemezni ezt a hetet. Nem tudom, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy magyar építészhallgató Segoviában összetalálkozzon a világhírű portugál építészpárossal, de nem is érdekel. Az a fontos, hogy megtörtént.

Az előző bejegyzésben vázoltam, hogy mi a feladat. Egy öt térből álló házat kell tervezni 3 nap alatt. A helyszínen kaptunk 20 percet, hogy nézelődjünk és gondolkodjunk. Azután leültünk a teremben és mindenki elmondta, hogy mi volt a reakciója a helyre, ez gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy meg kellett mondani, hogy ennyi idő alatt mit képzelsz el oda, az adott program alapján.

• "Ösztönből kell reagálni. Dönteni kell, igent vagy nemet mondani. Azután persze lehet rajta gondolkozni, átalakítani, meggondolni magad, de csak ha felderítetted a döntésed következményeit." 

Hétfő este úgy ment haza mindenki, hogy mentünk három kört, ezalatt mindenki finomította, kibontotta az ötletét. Közben volt egy vetítés, hogy legyen egy kis inspiráció. Főleg barlang építészetet mutattak, hogy lássuk nem csak falakkal és födémekkel lehet tereket alkotni, de láttunk példákat a ciszterci építészetből és feltűnt Borromini San Carlo-ja is.

• "Sokan félnek az építészettől. Nem kell tőle félni, mert nem törvényszerű, hogy rombolja a környezetet. Képesek vagyunk megerősíteni azzal, hogy újrarajzoljuk és egy újabb értelmezést adunk neki."

• "Vágynod kell arra, hogy megváltoztasd a világot. Ha nincs meg benned ez a vágy, akkor válassz másik szakmát."

Addig gyúrtak, beszéltettek és skicceltettek mindenkit, amíg valamiféle koncepció össze nem jött. Meghagyták, hogy holnapra rajzoljuk meg a terveket CAD-ben. Személy szerint 9 körülre értem haza és 3-ig dolgoztam. Nem volt túl hatékony a munka, de elkészült és reggelre volt mit mutatnom.

Kedd reggel elég lazán indult, a tervek bemutatását kb délben kezdtük el. Mindenkiére adtak visszajelzést, hogy min kéne javítani. Délutánra a javított verziót ki kellett nyomtatni, aztán azt konzultálták le. Itt már a grafikára is fektettek hangsúlyt, ugyanis a cél az volt, hogy csütörtökre elkészüljön egy füzet, amiben mindenkinek a terve szerepel, méghozzá egységes grafikával. Így történt, hogy felvettük az Aires Mateus féle minimalista stílust. Semmi kitöltés, textúra, lépték vagy kóta csak vonalak. Berendezés is csak jelzés értékkel. Közben kitalálták, hogy csinálhatnánk egy trikót. Ugyanis mindenkinek kellett csinálnia egy logót a tervéhez, ami lehetett a legjellemzőbb alaprajz vagy metszet egyszerűsített formája, na és ezt a 9 logót tettük fel egy polóra, ami szerda délutánra készen is volt.

Szerdára az említett grafikára módosított terveket és makett(fotókat) kellett hozni. Nem kellett komplett makettet készíteni, csak egy-egy jellemző térről kellett 1:50 modellt csinálni, hogy le lehessen fotózni. Gépen is lehetett 3D modellt készíteni, a társaság fele így csinálta. Ezekkel szinte senki nem volt készen szerdán, így aztán bent folytattuk a munkát. Estére mindenkinek összeállt a terve és az összes rajza, fotója.

Csütörtökön egy eltűnt pendrive, meg némi technikai malőr miatt két óráig tartott a nyomtatás, így 10 óra helyett csak délben kezdtük el a végső prezentációt és értékelést. De végeredményben nagyon jól sikerült, mindenkit egyesével értékeltek, a tervet, a rajzokat, a képeket, az előadást és az egész munkafolyamatot. (mindez már az egyen pólókban zajlott)

Nagyon nagy élmény volt ezzel a két portugál figurával együtt dolgozni. Megtiszteltetés, hogy közvetlenül tőlük tanulhatunk. Mindenki nagyon élvezte az egészet, mert nagyon közvetlenek és jó kedélyűek. Manuel folyton nyomta a sódert, Fransisco meg csak néha-néha szólalt meg, de akkor ütött.

A workshop végtermékét az 'Egyetem' lapról lehet elérni, a tantárgy leírásában van a link. VIGYÁZAT! Nagy méretű (72 MB), megtekinteni csak letöltés után lehet.

Műleírás, immár kiegészítve Manuel megjegyzésével:

• a patak, a fák és a híd olyan rendszert alkotnak, amibe a házamat tartalmilag és formailag is megpróbáltam beilleszteni
• formailag mindhárom elem erősen meghatároz egy irányt, amihez a ház is illeszkedik
• tartalmilag pedig a fák és a híd is mind-mind a pataknak, a természetnek egy-egy értelmezését adják. ebben az egyre mesterségesebb folyamatban egy következő lépés az én házam
• az épület a földben gyökerezik, s az egymás feletti terek a megnyitásukkal és magasságukkal mind reagálnak a környezet megfelelő szintjére