Normalizálódik a helyzet

  Ez a mai nap már ízelítőt adott az Erasmus életből és még nincs vége...

  11-kor az első Organizational Management órámra mentem, amit egy iszonyat pörgős nő tart, aki mellesleg még szigorú is, de azért jófej. A névsorolvasás (!) közepén érkeztem meg, ahhoz képest, hogy a tegnapi órán csak körbe volt adva a lap aztán mindenki ráírt amit akart. A szünet után újra névsor olvasás volt, mivel kétszer másfél óra és aki késett, annak óra végén be kellett jelentkezni, különben hiányzónak írta be. Minden órára van házi, elvileg most kettő is van, de én még nem nagyon értesülök ezekről mert az egyetemi netes rendszerbe nem regisztrálnak, amíg nem rögzítették a tárgyfelvételeimet... De ami a legdurvább, hogy mindenkinek naponta meditálnia kell és naplót írnia, amiben a meditálás mikéntjét, idejét kell leírnia, meg két dolgot ami aznap boldoggá tette. A tanár ezt nem olvassa el, de óra végén be kell mutatni, hogy vezeted.

  Az első óra mindig előadás, a mai címe "Managing in a Global Environment" volt és főleg azt néztük meg, hogy mire és miért, illetve hogyan kell figyelembe vennie egy szervezetnek, ha országhatárokon túl akar terjeszkedni. A második óra egy esettanulmánynak a kibeszélése, amit előre el kell olvasni. Ma a Toys'R'Us Japánba való terjeszkedése volt terítéken.

  Az órán összeismerkedtem Sebastiannal, aki Madridi és a kommunikáció szakon tanul. Úgy néz ki, hogy itt egy-egy szaknak egy évfolyama az 10-20 embert jelent vagyis mindenki ismer mindenkit. Ő is ment a sportos délutánra, ami gyakorlatilag focit jelentett, mert a többi sportra nem jár senki. Épp ma sikerült újra bevezetni a röplabdát, úgyhogy végeredményben 3-3 ellen játszogattunk, de senki nem volt profi. Viszont az odaúton egy jog hallgatóval beszéltem pár szót, Alvaroval aztán mondta, hogy este mennek meccset nézni, oda lehet hogy sikerül becsatlakoznom.