Kultúra II.

Tegnap Jean síelni volt három másik sráccal, Marcel meg a szobájában filmezett egész nap. Nem mondhatnám, hogy sokkal többre vittem: megnéztem egy sorozatot, olvastam, filmet néztem, skypeoltam. De azért el is mosogattam, meg rendet raktam a konyhában, mert minden mindenhol volt és nem lehetett tudni, hogy mi van itthon. Kissé tolakodónak érzem, hogy befogadnak egy hétre én meg rendezkedem, de annyira nem érdekli őket, hogy gondoltam nekik mindegy, hogy hogy van.

Este Jean holt fáradtan esett haza, úgyhogy nem akart nagyon kilépni a házból, Marcelnek viszont annál inkább viszketett a talpa, hiszen már két-három napja nem járt kocsmában... Végül egy szolid spanyol kocsmatúrát rendeztünk, közben ő elmesélte a fél életét. Három helyen jártunk, mindenhol két 'cana'-t kértünk, ami egy pohár sör meg tetszés szerinti 'tapas'. A tapas egy kis tányérnyi kaja, ami az apró polip lábtól kezdve az ikeás fasírtra hasonlító golyókig szinte minden lehet. Egy-egy helyen van vagy 15 féle. Marcel többnyire nem kérte a részét, így nekem nem kellett nagyon vacsoráznom utólag.

Marcel német srác, az apjának jólmenő üzlete van így aztán elég sokat látott a világból. Gimnazista korában volt egy évet Kaliforniában, azóta járt Mexikóban, Thaiföldön, Dubaiban, Dél-Afrikában. Mindig barátokkal utazott, de ami nekem nagyon érdekes volt, hogy saját bevallása szerint nem voltak soha nagyon közeli barátai, sem semmilyen társaság ahová tartozott volna. Gyakorlatilag minden társadalmi rétegben szerzett ismeretségeket, de nem barátságokat. Jól érzi magát ebben a világban, így nincs preferenciája, hogy hol akar élni csak az számít, hogy megfizessék, lehetőleg a tanulmányainak megfelelően. Egy német haverjával egy édesség forgalmazó vállalkozást találtak ki, amit nemsokára be is szeretnének indítani. Az IE előtt svájcban tanult hotel menedzsmentet egy évig, de rájött, hogy nincs benne pénz, főleg ahhoz képest hogy mennyire stresszes meló. Akit érdekel, itt talán még többet megtudhat az ideiglenes lakótársamról.

Ma pedig elmentem misére. Úgy tűnik sikerült kiválasztanom a senior misét, a hívők átlag életkora a 60-at súrolta. Mise után megkérdeztem a sekrestyést, hogy van-e itt valamilyen fiatal közösség vagy katekézis, de úgy néz ki nem nagyon. Valami havi összejövetelről beszélt, amiről nem tudott pontosabbat mondani. Azt mondta, hogy kicsiknek van hittan, meg felnőtt katekézisre láttam hirdetést az előtérben. (kép forrása: http://www.flickr.com/photos/magerit/106837230/)

A templom maga (Santo Tomas) meg elég érdekes volt, mert kívülről elég románnak nézett ki, vagy inkább az itt általános romanika-gotika mix képviselője, de bentről meg echte barokk.